Mi kerüljön az asztalra? - 1. rész

A kérdést úgy is feltehetnénk, mi számít egészségesnek?

 

zoldsegek.jpg

Ha végigsétálsz a boltok polcai között, akkor nagyon nehéz helyzetben vagy, mit vegyél, ha mindenképpen egészséges dolgokat szeretnél a családi asztalra tenni.

Ha tudatosan keresed az egészséges élelmiszereket, akkor valószínűleg számos blogon, receptoldalon, egészségügyi oldalon megfordultál már. Én is. A mai napig meg tudok lepődni egy-egy bevásárlás alkalmával, mennyire üres kosárral jövök ki a boltból, maximum csak a tisztítószerek (egy része) lapul a kosaramban, vagy egy-egy sajtféle, vagy olyan magvak, amit otthon nem tudok levenni a kamrapolcról. De akkor mégis mire figyelj, ha egészséges ételeket akarsz főzni a gyermekeidnek, a férjednek, magadnak?

A zöldségekről sokan úgy tartják egészségesek és ha csak azt eszik, akkor szuperjó egészségnek fognak örvendeni életük végéig. Most nem a vegán táplálkozásról beszélek, mert az alapjaiban másról szól, hanem inkább a diétázásban a zöldségevőkre. A nagyipari zöldségek rengeteg olyan vegyszerrel vannak kezelve, mely ugyan szállításig papíron "szermaradványmentes", vagy a megengedett szint alatt van, mégis sokszor nem is gondolnád hányszor permeteznek kemikáliákkal például egy vöröshagymát. A mi tájegységünkön, mikor bio vöröshagymát kerestem azt mondták a termelők: "Annyiszor fújtuk, mint a szőlőt! 17-szer!" Hát köszönöm, akkor inkább marad a kertből a snidling.

Gyümölcsökkel sem más a helyzet, sőt ott még az is benne van a pakliban, hogy éretlenül, vagy féléretten szedik le őket, hogy a szállítást és a sok hétnyi tárolást is bírják: vagyis jó legyen a polcontarthatóság. Szuper. De ez mit jelent? A vitaminok, savak, cukrok a gyümölcsökben az érés során alakulnak ki. A fán érés során elsősorban. Bár a szilva is szépen utóérik, de ha a fáról szeded le frissen, sokkal jobb a testednek, minta a hűtőházakban utóérlelt szilvából csemegéznél. A banánról ne is beszéljünk, hiszen azt gázokkal utóérlelik, ami szintén kérdéses, mennyire tesz jót a testednek. A vegyszerkérdésre is érdemes kitérni. 2016-ban igen cspadékos év volt. Egyes almatermesztők 30-szor permetezték az almájukat, mire leszedhető lett. Belegondoltál mennyi káros vegyszert ért az a gyümölcs? De sajnos a többi konvencionális gyümölcs is hasonló sarokszámokkal bír, ha a vegyszerekről van szó.

Nagyüzemi húsok. Most a vegák, vegetáriánusok fogják be a fülüket. A nagyüzemi húsok előállítása egy borzalmas folyamat. Gyakorlatilag az állatkínzások sorozata, ahol mindenféle mesterséges táppal és antibiotikumokkal életben tartott állatról beszélünk. Nálunk egy vágásérett tojó tyúk (ami nem jelenti azt, hogy levágjuk, csak annyit jelent, hogy ekkor éri el azt az állapotot) 6-9 hónap alatt "készül" el, vagyis a naposcsibétől az első általa tojt tojásig legalább 6 hónap telik el. A nagyüzemekben ez 6-9 hét...Mit gondolsz, a tested hogy reagálná le, ha felnőtté válásod belesűrítenék pár hétbe? A körülményekről ne is beszéljük. Volt olyan, hogy a Fiatal Gazda programra készültünk a férjemmel, hogy az állomány létszám meglegyen megmentettünk pár ketreces tartásból származó tojótyúkot (un. letojt tyúkokat). Na ezek sem állni nem tudtak, a kapirgálás messze túlmutatott a képességeiket, féltek a napfénytől és ha nem támasztotta a fal ültében...feldőlt. Fehér volt a szemük, tarajuk, és élelemben csak a tápot ismerték fel...a kukoricát, árpát nem...És a nagyüzemi hús ilyen. Valóságban életképtelen állatok sokaságából készül. Sajnos.  De miért mondtam, hogy a vegák fogják be a fülüket? Mert a tanyasi, és valóban szabadtartásban élő állatok bizony köszönő viszonyban sincsenek ezekkel. 
A jó tartási körülmények között élő kacsa boldogan pancsol a kerti tóban, a tyúkok vidáman kapirgálnak (ami néha bosszantó, ha a virágágyásba bejut), a mangalica vígan turkál az erdős területen - szabadon, és még sorolhatnánk. Ismerik a zöldtakarmányt, a szemestakarmányt (búza, árpa, kukorica, zab...). Ha összehasonlítod a nagyüzemi és a valóban tanyasi állatok húsát nem csak konzisztenciájuk lesz más. Az állag mellett az íz is más. A szín is más. Nem megy össze sütés közben például, mert nincs vízzel felpumpálva a húsa. 

 

De akkor hol vásároljak?

 

A kérdésed jogos. Amikor csak teheted válassz megbízható - lehetőleg bio - gazdálkodótól mindent a zöldségektől a gyümölcsökön át az állati termékekig. Minél közelebbről származik egy élelmiszer, annál kevesebb ökológiai lábnyomot hagy a szállítás, a tárolás, a csomagolás során. Mert ha közelről származik sokszor nincs szükség annyi csomagolóanyagra. Nem kell tartósítószerekkel tele lennie, nem szükséges a védőgázas csomagolás és még sorolhatnánk. A piacon légy résen, hiszen - sajnos - sok őstermelőnek önmagát kiadó nagy csibész, mert a nagybanin vásárol be, de hitelesnek tűnően el tudja neked mondani a szent mondatot: "Aranyoskám, ez nem volt permetezve sosem". És Te nyugodt szívvel adod a kisbabádnak...mert ha ő mondja? Ne félj kérdezni. Ha tudatosan akarsz étkezni, érdemes tisztában lenned az alapanyagokkal. Hamarosan ezekről is szó lesz itt a blogon, hiszen az egészség nagyban függ a táplálkozástól.

A következő részben a valóban egészséges élelmiszerek káros mellékzöngéiről lesz szó, mint például a penész és más káros dolgok...