Mi kerüljön az asztalra? - 3. rész

Az eddigiekben szó volt már az egészséges élelmiszerek alapjairól és egy nagyon fontos dologról, a penészekről. Most a többi - lehetséges - allergénről lesz szó, pusztán áttekintésképp, hogy támpontot adjon a főzés során.

Amikor valaki a tudatos táplálkozás útjára lép, netán elkezd étkezési naplót is írni, amelyben rögzíti a sarkallatos adatokat is (mert ráadásul egy jóravaló dietetikus is ezt fogja kérni, ha dietetikushoz mész), akkor visszaolvasva a test egyes reakcióit, hamar ki lehet szúrni a problémás élelmiszerek körét. 

Annak aki volt már allergiateszten, ahol kiszűrik az esetleges allergén élelmiszerek, annak könnyű dolga van. Javasolt is lenne időközönként elmenni egy ilyen szűrésre, mert sokkal jobban kialakul a testnek megfelelő táplálkozási mód.

Amikor szembesül valaki azzal, hogy bizony tejérzékeny, vagy gluténérzékeny, vagy akár mindkettő (mint én), akkor sokszor azt gondolhatnánk, hogy jó, másra biztos nem vagyok érzékeny. De. 

Egyes kutatások bebizonyították, hogy amikor valaki nagyon kíván egy ételfélét, szinte korlátlanul tudja falni, akkor az abban található nyomelemek, vitaminok, rostok, stb. valamiért nem tud felszívódni a szervezetben - ezért is a falásroham egy bizony ételcsoport iránt. Ilyenkor célszerű távolabbról nézni a dolgot, és kideríteni, vajon mi lehet az, ami miatt mértéktelenül tudunk enni pl. töltöttkáposztát, vagy csokit, vagy chipset, vagy épp majonézes kukoricasalátát. 

banner_468-60.jpg

Itt jön máris képbe az ízfokozók és egyéb rászokatószerek hatása is. Amikor hosszabb ideig a saját főztöd fogyasztod úgy, hogy nem használsz bolti ételízesítőket (Na-glutamát tartalmúak!), akkor gyakorlatilag elszoksz ezektől az adalékoktól. Viszont amikor legközelebb étteremben eszel, akkor simán túl tudod szinte zabálni magad, mert az éttermek gyakran használnak ízfokozókat. Ilyen a kínai kaja, ami nem csak szójában gazdag, de ízfokozókban is. 

Vita van a tudományban arról, hogy az ízfokozóknak van-e káros hatásuk a szervezetre nézve. Ezt mindenki maga dönti el, de én magamról tudom, hogy sok év kutatás és orvosi vizsgálat kimutatta (!!!), hogy az elmúlt közel 30 évben elfogyasztott glutamát felsokasodott a szervezetemben, elraktározódott a zsírokban és nagyban hozzájárult az egészségem gyors romlásához. Persze a gyártók még most is használják, mert papírforma szerint megfelelő mennyiségben nem káros. De én például gyerekként imádtam a leveskocka-levest. Csak úgy önmagában folyadékpótlásra önjutalmazásra. És most így 33 éves fejjel már tudom, hogy akkor sokat ártottam is vele magamnak. (Na így szoktasd rá a gyereked az egészségtelen ételekre...bár ez nem a szülők gondatlansága volt, hanem akkor még újdonságszámba ment az ilyen "gyorsételek" otthoni használata)

Ha az allergéneken tovább lendülünk, akkor a glutamátokon túl is bőven van a test számára "rossz" étel, ami egyénenként változó.

Szintén kutatások mutatták ki, hogy a burgonyafélék családjába tartozó zöldségek is lehetnek allergének: burgonya, padlizsán, paradicsom, paprika például. Sokáig nem gondoltam, hogy van összefüggés a különböző burgonyafélék között, de észrevettem, hogy kipirosodik a kezem például krumplihámozáskor és roppant kiszárad a benne lévő keményítő és szolanintól. Ugyanígy a nyári padlizsánszezonban, a sült padlizsánt ahogy pucolom csalánkiütésem lesz, annak ellenére, hogy mi biológiai növényvédelemmel védjük haszonnövényeinket is, így a vegyszer-felhalmozódást is kizárhatjuk. Utánanéztem később és sajnos a paprika és a paradicsom ha csekélyebb mértékben is, de ugyanaz a hatóanyaggal van megáldva, mint az előbb említett két növény. Tehát akkor ha bőrömnek allergén, várhatóan a beleknek sem tesz jót, így muszáj volt más alternatív zöldségforrást találni.

Ne aggódjatok, bőven van még meglepetés. Itt vannak az oxalát tartalmú levélzöldségek. A Kale (Amerikában szuperfood), a kelkáposztafélék, a spenót, sóska mind-mind magas oxálsav tartalmúak, ami a testben szintén felhalmozódhat. Mivel gyerekkoromban nagy sóskahuszár voltam, újfent kiderült, hogy bizony ez sem tett jót hosszútávon. A testben az oxalátok felhalmozódnak és lerakódnak, így egyszer csak arra lesz figyelmes az ember,  hogy érzékeny a bőre, fáj az erősebb masszázsnál, stb. Persze itt is orvosi vizsgálat is alátámasztotta ezt a tézist, így már biztos, hogy megoldást kell erre találni. A jó hír az, hogy a főzővizet ha első körben leöntöd, majd továbbfőzöd új vízzel, akkor az oxalátok nagy részét máris megszüntetted, és így hosszútávon a tested is boldogabb lesz. Ettől függetlenül ezen zöldségek nagyon egészségesek a bennük található klorofillnak köszönhetően. A kale, mint szuperfood a legmagasabb beltartalmú zöldség! (Ezért is vetettünk tavaly kb. 3000 tövet a kertbe, és még most is esszük ebben a téli hónapban is, amit kint szüretelünk.)

Olajosmagvak is ide tartoznak sajnos. A penészesedésnél már említettem, de ha allergénekről van szó, akkor itt is érdemes megemlíteni. Jelenleg a lakosság nagyjából 30%-a allergiás a diófélékre, ami viszonylag nagy szám. 

Ha ki akarod szűrni az allergéneket érdemes orvosi vizsgálatot kérni, étkezési naplót vezetni. Ebbe a testi változásokat is jegyzeteld fel, fontos, hogy megismerd a tested működését. Pl. én ha mégis glutén eszem, akkor szorulásom lesz másnap és bevizesedik a kezem, lábam. Ugyanígy a tejtermékeket, és a többi allergént is ki tudod szűrni. Sokszor a hőmérsékleted is leesik röviddel az allergén étel elfogyasztása után: elkezdhetsz fázni pl., de van akinek a vérnyomása lesz magasabb. Van aki beálmosodik, mert a szervezet hatalmas harci készültségben van a feldolgozása érdekében. Van akinek falási rohama lesz pl. a glutamátok után napokig!!

Érdemes odafigyelned ezekre a testi jelekre, mert ez csak hasznodra válik. Ha családalapításon gondolkodtok, akkor pláne, hiszen a leszülető kisbabának egészséges anya kell, ami csak akkor lesz, ha odafigyelsz a testedre maximálisan.

 

Om Shanti

Erika

Az előző részek:

Mi kerüljön az asztalra? - 2. rész

Mi kerüljön az asztalra? - 1. rész