Orvosi átok: a tudatalatti rejtett ellensége

doktor_orvosi_atok.jpgMielőtt tovább gondolnád, minden tiszteletem az olyan becsületes orvosoké, akik valóban az emberekért dolgoznak, hiszen rengeteg évet tanultak és képezték magukat ahhoz, hogy gyógyíthassanak. 

Egyre több emberrel találkozom a mindennapjaim során, akik mesélik: gyógyíthatatlan betegek, vagy épp az így kell élnem már életem végéig szindrómában vannak.

Mivel nem vagyok orvos, így nem állíthatom, hogy minden betegség meggyógyítható, de hiszem, hogy mindenre van megoldás. De ez egy más téma. Engem inkább az érdekel, mi zajlik le egy emberben, amikor azt mondják neki: így kell élj életed végéig.

Az emberi elme egy huncut dolog. A tudatos részünk mindig tiltakozik az olyan kijelentések ellen, ami arra irányul, hogy valami rossz következik be, vagy hogy valami betegséggel áll szemben. Igen ám, de a tudatalattiban ezek a "beszólások" sokszor annyira kártákonyan el kezdenek dolgozni, hogy egy félre diagnosztizálás is hatalmas károkat tud okozni.

Hogy ez mennyire így van, a magam példáján is csúnyán megtanultam. A tudatos tudatom ellenkezett az ellen, hogy egy ikerterhességgel csak a baj lehet, hogy nem lehet kihordani, hogy az ikrek között sok a betegen született, stb. Nyilván ismerek is teljesen egészséges, életvidám ikreket, így a tudatos elmém kijelentette, hogy ez butaság. A realitás is ezt mutatta: minden eredményem tökéletes volt a vérképtől kezdve az ultrahangokig. 

Na de ez nem ilyen egyszerű. Ha az ember hallott már olyan mondatot, mint amit pl. én egy filmben (emlékszem, mert meditációban ránéztünk (Theta Healing) és a komplett jelenet megvolt, melyik filmben láttam, hallottam): én ezt nem tudom végigcsinálni, akkor a tudatalattiban ez elraktározódik. De még nem is akárhogy. A tudatalattiban érzelmet kötünk a mondatokhoz, szagokhoz, és minden olyan dologhoz, amit látunk, hallunk, érzékelünk. 

Mivel érzelem kötődik hozzá, így érzelemmel be is kapcsolható.

Ha van egy olyan élmény a tudatalattidban, ami azt mondatja legbelül, hogy nem tudsz valamit megcsinálni, akkor bizony igaza lesz egészen addig, míg felül nem írod, át nem alakítod, ki nem pucolod ezt a hiedelmed (paradigmád). 

Visszakanyarodva a történethez, a tudatos elme egy racionális rész. Be akarja az ellenkezőjét bizonyítani. Minden olyan eszközt megragad - egy ideig, hogy sikerüljön valamit végigvinned (jelen esetben egy boszorkányosan megátkozott terhességet). De a tudatalattiban a hallott mondatok (nem fog menni, nem lehet kihordani, sok komplikációval jár, ...) rögtön érzelmi töltettel együtt kerül be a "rendszeredbe" (mert megijedsz, amikor mondja az orvos...), és tádááám! Bekapcsol a kis paradigmád és örvendezve végzi a dolgát. Mi lesz a vége? Tuti kudarc.

Ezért a köznyelv sokszor már használja is az orvosi átok fogalmát, mert egyre többször van az a tézis, hogy beijesztik az embert, majd papíron kiderül, hogy áá, hát minden oké pedig, bocs, téves diagnózis, de közben a fránya tudatalatti munkálkodik és szépen lassan eléri célját.

Mit tudsz ellene tenni? Dolgozni kell a hiedelmeken többek között. És olyan orvost kell találni, aki nem riogat, aki alapos és ha ő nem tud segíteni, akkor elküld egy másikhoz. Mert egy diagnózis nem diagnózis. Emberek vagyunk. Tévedhetünk. Fáradtan, kimerülten főleg. És ez mindenkire igaz. Viszont sokszor életek múlnak rajta. Az én esetemben például kettő is.

A cikk nem az orvosok ellen szól. Hanem a riogatások és félrediagnosztizálások veszélyeiről szól. A tudatalattiban munkálkodó sötét erőkről és a tudat hatalmas teremtő és sokszor önsorsrontó hatalmáról szól.

Hamarosan a tudatalatti nyomógombjairól fogok írni, addig is olvassátok a többi írásom szeretettel.

 

Om Shanti

Erika

breki.jpg

HASONLÓ TÉMÁBAN:

Nyomógombok: ami minden marketing alapja