Riport: Nyelvtanulás és ami mögötte van - Beszélgetés egy némettanárral

28721629_1905483836150826_1423311960_n.jpgAz előző cikkünkben az olvasás értésről volt szó, és kerestem olyan tanárokat, meseírókat és a témában jártas szakembereket, akik szakmai oldalról is bevezettek minket a szövegértés rejtelmeibe. Mostani riportomat d'Elhougne Viktóriával, a Davida blog írójával készítettem, aki történetesen gyakorlott német tanár. 

 

Viktória óráira élmény lehet bejárni, hiszen minden órájuk játékosan telik.

Nyelvtanárként mennyire jelent problémát az, ha a tanuló nem érti még a magyar szöveget sem?

Úgy látom, manapság mindenhol problémát jelent, hogy a gyermek nem érti a magyar szöveget. Tehát nemcsak a nyelvoktatásban. Természetesen ebben az esetben még inkább halmozottan jelenik meg a probléma, hiszen amit a saját anyanyelvünkön képtelenek vagyunk értelmezni, azt egy másik kultúra nyelvénél, ami rendszerint más logikára épül, egyszerűen a lehetetlennel egyenlő. Ebből is egyértelműen látszik, hogy mindennemű (nyelvű) szövegértés alapja a gondolkodás. Az pedig egyre inkább hiányzik a mai fejekből. És ez elsősorban a társadalom, ill. a gazdasági tendenciák hibája, amelyek nem követelik meg, hogy önálló gondolataink legyenek. De egyszerűen azt is mondhatjuk, hogy ebben a reklám- és eltárgyiasult világban épp az a jó, ha nem gondolkozunk. - mondja Viktória.

A blogon már írtunk részben utalva erre a jelenségre, de mint Európa közepén élő nép, a nyelvtudás szinte elengedhetetlen, és itt nem csak a nyaraláskor a koktélrendelésre gondolok, hanem a kereskedelemre, üzleti életre, vagy akár a mindennapi életre. Hiszen a rádióban sugárzott zenék is többnyire "idegen" nyelven vannak. Rögtön fel is merül a kérdés, hogy hátrányban van-e az, akinek "nincs nyelvérzéke".

28721465_1905481652817711_1804501402_n.jpg

Március 15. kapcsán is a társasjátéké volt a főszerep, persze németül.

A nyelvérzék mennyire függ össze az olvasásértéssel és a nyelvtanulási képességekkel?

Viktória: Szerintem olyan, hogy jó vagy rossz nyelvérzék, nincs. Ha lenne, és valakinek éppen ez „nem jó”, akkor nem tudná a saját anyanyelvét sem elsajátítani. A nyelvtanulás közismerten adott nyelvi környezeteben működik a legkönnyebben, de ez nem jelenti azt, hogy egy iskolában ne lehetne elsajátítani az idegen nyelvet. Lehet. Csak nem mindegy, hogyan. És itt megint vissza kell ahhoz kanyarodnom, hogy nagy a pedagógus felelőssége abban, hogy a diák képes-e elhinni, ő is meg tud szólalni idegen nyelven. Éppen ezért nem a nyelvérzék függ össze az olvasásértéssel, vagy fordítva, hanem a gondolkodás „fejlesztése” a szövegértéssel. Ha valaki tud gondolkodni, vagyis gondolatokat értelmezni, újrafogalmazni, továbbadni, összefüggéseket meg- és átlátni, akkor mindenre képes. Nemcsak nyelvtanulásra.

Most kicsit megnyugodtam, mert ez a hozzáállás engem is megtalált már, nem is egyszer az évek során. 

Mit jelent egyáltalán, hogy nyelvérzék, ha pár szóban kéne összefoglalni? Velem anno elhitették, hogy nincs nyelvérzékem, de mégis több nyelven beszélek.

Igen, ez egy tipikus negatív hozzáállásunk a nyelvtanuláshoz, nyelvtanításhoz: ha valakivel több időt kell foglalkozni, hogy megértse - mondjuk - a mondatalkotás szabályait, akkor hamar megszületik a címke, hogy nincs nyelvérzéke. Ennek pedig egyenes következménye, hogy az alany is elhiszi ezt, és oda az önbizalma és a hite. Régóta harcolok ez ellen a felfogás ellen, és a saját módszerem szerint tanítok – nem is mindig nézik jó szemmel a kollégák, bár az eredmények sosem maradnak el -, amit éppen mostanában öntök írásos formába. Ennek lényege maga a diák (legyen gyermek vagy felnőtt) és nem a tananyag. Úgy hiszem, minden tantárgyhoz így kellene hozzáállni, ha már muszáj tantárgyak szerint tanítani. De ez más téma, messzire vinne. Szóval a fő, hogy ha egy nyelvet beszél a tanár és diák, akkor nincs lehetetlen.

28535945_1906135409419002_1078986262_n.jpg

Öröm látni, hogy a gyereket élvezik a német órákat, és nem mint tantárgy gondolnak rá.

Ha viszont innen nézzük a dolgokat, hogy minden fejleszthető (miért is ne lenne az?), akkor már csak a technika a kérdés, hogyan? Mert az iskolák jó részében valahogy tényleg pont ezzel van a gond. Bár hála az égnek, nekem tündéri némettanárom volt, köszönöm is neki a sok plusz foglalkozást, de ezt nem mindenki mondhatja el magáról manapság.

Hogyan lehet fejleszteni az idegennyelveknél az olvasásértést? Csak a szavakon múlik, vagy van más összetevője is a németül való szövegértésnek?

Ez egy nehéz kérdés és nehéz ügy is. Főleg, ha későn kezdünk el „fejleszteni”. Számos játék van már a piacon, ami arra ösztönzi a fogyasztót/felhasználót, hogy gondolkodjon. Ilyenek például a sztorikockák, de nekünk is van a családban egy, a férjem által kitalált kártyajátékunk, amellyel például az érvelést fejlesztjük. A gyerekeink nagyon szeretik. Tehát ahhoz, hogy a német nyelvben fejlesszük a szövegértést, elsősorban magyar alapok is kellenek. Ezt követi csak a szó- és nyelvtanismeret. Hozzá kell azonban tennem, hogy nem muszáj minden szónak a birtokában lennünk ahhoz, hogy akár egy komplett regényt is élvezettel elolvassunk. Az idegen nyelvi szövegértés azért összetettebb, mert ismernünk kell az adott nyelv logikáját: a németek „fordítva” gondolkodnak és beszélnek, és többnyire a mondat végére hagyják a lényeget is. De nem lehetetlen vállalkozás ez, csak szakadjunk el a poroszos módszertől. Ez ugyanis - csak hogy egy kicsit konkretizáljuk - elsősorban tekintélyelvűséget takar, amely során a diák nem ember, hanem gép, akibe betöltjük a tananyagot. A lényege, hogy elindulunk a kicsitől és úgy haladunk az egyre nagyobb felé (szavak, mondatok, szöveg vagy éppenséggel esemény, eseménysor, következmény), vagyis nem jelenségalapúan tanítunk. Épp fordítva kellene. Ahogy egyik blogbejegyzésemben is írtam, a gyermekemet sem úgy tanítom meg beszélni, hogy szavakat sulykolok belé álló nap, miközben éppen etetem. Egész mondatokban, folyamatosan beszélek hozzá, ő pedig a mimika- és gesztuskíséret dekódolásával összerakja magának az én „hablatyom” értelmét. Nem véletlen, hogy a picik nagyon hamar megértenek mindent, de csak később lesznek képesek mondatokban beszélni. A nyelvoktatásban is így van. Először érjük el, hogy értsenek a diákok. Utána ráérnek azt visszaadni - mondja Viktória

Azt gondolom ez a hozzáállás egy nagyon emberi és méltó módja a nyelvtanulásnak. Logikusnak tűnik, hogy nyelvet is úgy tanuljunk, ahogy az anyanyelvünkkel is tettük, nem beszélve arról, hogy annak metódusát már ismerjük. Nagyon sokat számít a tanuláskor is az, ha a folyamatot ismerjük, mert nem kell új folyamatként azt is külön megtanulni.

Melyik korosztály tanul könnyebben idegennyelvet, hogy látod?

Van az az alapelv, hogy minél fiatalabb valaki, annál könnyebben tanul, hiszen gyermekkorban még szivacs az agyunk. Ezzel nem vitatkozom, viszont inkább azt mondanám, akkor még érdeklődőbb az ember. Aztán ahogy növünk, úgy lankad ez az érdeklődés a világ felé. Ez pedig a szüleink, a tanáraink, a társadalmunk hibája. 70 évesen is el lehet sajátítani egy nyelvet, ha megvan a kellő motiváció, és 6 évesen is lehet utálni már a németet, ha unalmasak, vagy rosszak az óvodai különórák.  Közel 20 éves pályafutásom alatt nem vettem észre egyébként „agyi” különbséget a korosztályoknál, tényleg csak és kizárólag motivációs eltéréseket, illetve önbizalomhiányból adódó nehézségeket.

Ismervén magamat és a családomat, minket olvasásszeretőnek neveltek. A magyar házikönyvtárunk is hatalmas, de rengeteg idegen nyelvű könyv is van a polcainkon, hiszen a Thomas Mann: Zauberberg (Varázshegy) ca. 1200 oldalas regénye eredeti nyelven sokkal érdekesebb, mint magyarul, még akkor is, ha majdnem dupla olyan hosszú németül, mint magyarul vagy angolul. Bár lehet, hogy ebben mi ritkaságnak számítunk, hogy nem TV-t nézünk, hanem olvasunk.

28535762_1905482582817618_1618999372_n.jpg 28536426_1905482236150986_1027498373_n.jpg

Hát kell ennél nagyobb elismerés egy tanárnak? 

Mennyire jellemző, hogy német könyveket olvasnak magyar gyerekek, felnőttek?

Azt hiszem, a fentiekből egyértelműen következik, hogy idegen nyelvű könyvet csak akkor olvas a magyar, ha muszáj. (Kivételek persze mindig vannak.) Muszáj alatt természetesen nem feltétlenül csak az iskolai kötelezőket, házi feladatokat kell érteni, hanem azokat a helyzeteket, amikor nincs anyanyelven íródott szakirodalom egy témához (pl. szakdolgozat megírásához). Kevés az olyan ember, aki szórakozásból, vagy pusztán a nyelv szeretete miatt olvas németül vagy más nyelven. Esetleg azért, mert tudja, hogy a Pusztai farkas Steppenwolfként az igazi. De már magyarul se nagyon olvasunk. Ez a világ nem ad rá elég időt. Pedig az olvasással megnyílnak odafent a fejünkben a kiskapuk, a fantáziánk megerősödik és a fogaskerekek is jobban forognak. Éppen ezért éjszakánként én is időt szakítok rá. Van, hogy csak 3 oldalt bírok végigolvasni, annyira fáradt vagyok, vagy csak egy online cikkre futja a kisbabám mellett, de így is megéri. Olyankor külön világba repül az ember és minden „földi gondtól” megszabadul. A gyermekeimet is erre próbálom ösztönözni. Elsősorban példamutatással. Mert ahogy az elején is mondtam, mindennek alapja a gondolkodás. Az olvasás pedig - a beszélgetések mellett - nagy segítség ebben.

 

Viktóriával beszélgetve azt gondolom, hogy még inkább igaz az, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Viccet félretéve, ha mindenhol hatékonyan és jó technikával tanítanák az idegen nyelveket, akkor azoktól a "céduláktól" is mentesek lennénk, melyek mostanság nagyon jellemzőek az oktatási rendszerekre. Bízom benne, hogy most sok reményt tudtunk adni a nyelvtanulóknak is, és az új nyelvet kezdőknek is, akik eddig csalódottan és félve várták a következő nyelvórát, vagy nem mertek megszólalni külföldön. Most már tudjuk, hogy sokkal inkább a gondolkodáson múlik a nyelvtanulás (és ezzel együtt a szövegértés is), és nem a képességünkön, vagy a "nem-létező nyelvérzékünkön".

Következő cikkünkben az "Érted, amit olvasol?" témakörben két olyan hölgy fog megszólalni, akiket már lehet sokan ismertek is, hiszen egyik hölgy meseíró, másik mesékkel gyógyít. Én már nagyon várom a következő beszélgetést is!

Kérdésetek merült fel a német tanulással kapcsolatban?

d'Elhougne Viktóriával az alábbi blogon találkozhattok:

Davida - https://davidavan.blogspot.hu

 

HA TETSZETT AZ ÍRÁSOM, OSZD MEG MÁSOKKAL IS! HA VAN KÉRDÉSED VAGY VÉLEMÉNYED, SZÓLJ HOZZÁ ITT A BLOGON, VAGY KOMMENTELD A FACEBOOKON!