Riport: Így neveld olvasóvá gyermeked - 1. rész

Amikor a gyermekünk olvasni és írni tanul, akkor legfőbb vágyunk, hogy majd szeresse az olvasást, érdekeljék a könyvek és ahelyett, hogy a számítógép előtt üljön, inkább könyveket forgasson. A könyveknek megvan a maga öröme: egy könyv illata, a lapozás öröme, a visszaszámlálás az utolsó oldalig és a mámoros belefeledkezés az olvasásba. Várfalvy Emőkével az Avarfalvi Mesék írójával és Náfrádi Anikó meseterapeutával beszélgettünk.

Mennyire függ össze a kisgyermek korban lévő mesehallgatás és a későbbi olvasási képesség?

Már sokan, sok helyen leírták, hogy az a gyerek, akinek sokat mesélnek, nagy előnnyel indul az iskolában. Az ok egyszerű, a mesehallgatással fejlődik a szókincs, a beszédértés, a képzelőerő. Utóbbi nagyon fontos előny, hiszen a történet belső vizualizációja nagyban segíti a megértést. Ez pedig egy nagyon fontos plusz pont a mese felolvasás mellett a mesenézéssel szemben. A meseolvasás szerepe napjainkban azért is nagyon fontos, mert ilyenkor  lehetőség nyílik egy helyzet közös értelmezésére, megbeszélésére. Ha a gyerekünknek nemcsak olvasunk, de el is beszélgetünk vele a meséről, vödör számra öntjük a betont olvasási képességének alapjába is. - Várfalvy Emőke

Hogyan látjátok? Akinek gyermekkorban több mesét olvasnak, azoknak jobban megy a szövegértés része is?

A fentiekből következően a válasz egy jó határozott: igen. - mondja Emőke

És Te Anikó, hogyan látod?

Mindenképpen jobban megy a szövegértés. Ha egy gyerek nem tudja elképzelni, amit hall, vagy olvas, elveszíti érdeklődését, nem tudja értelmezni a szöveget, így nem fog szívesen olvasni, és nem lesznek sikerélményei. Ezért kulcsfontosságú a képalkotó képesség megőrzése, amellyel eredendően minden kisgyermek rendelkezik. Azonban ez a képalkotó képesség sérül, ha túl sok kész, külső képet kapnak a gyerekek (azaz túlságosan kidolgozott illusztrációk a mesekönyvekben, rajzfilmek, animációk). Fontos, hogy hagyjunk teret a belső képek megjelenésének és a fantáziának. Önmagában a mesehallgatás (ahol csak a saját belső képeire hagyatkozhat a gyermek) fejleszti a képzelőerőt, növeli a szókincset, segíti a fogalmazási készségek és a szövegértés fejlődését, ami mind elengedhetetlen feltétele a későbbi önálló olvasásnak, és szövegértésnek. - válaszolja Anikó

29214531_1860827680618460_8524309617725931520_n.png

A digitális világ és a könyvek találkozása

Mitől függ, hogy jó-e egy mese? Mitől lehet a mai informatika-függő gyerekeket olvasásra késztetni?

Mitől függ, hogy jó-e egy mese? Elsősorban attól, aki hallgatja. Merthogy neki kell tetszenie. Ezzel tudom, nem sokat segítettem, nézzük meg tudományosabban. A gyerekek azokat a meséket szeretik, amik koruknak, érdeklődésüknek megfelelőek. Egy bölcsődés napi tízszer is meghallgat egy Bartos Erika mesét, míg egy kisiskolást valószínűleg ki lehetne vele kergetni a világból. A fiúk szeretik a kalandos történeteket, az űrben játszódó meséket, a tudományos hátterű sztorikat. A lányok meg az olyanokat, amiben előtérbe kerülnek az érzelmek. Ne adj Isten, cuki kisállatok, vagy csillogó ékszerek vannak. Persze simán előfordulhat, hogy egy lány  űrkaland rajongó és egy fiú érdeklődik egy lányos mese iránt. A lányoknál általában nagyobb a rugalmasság, de az biztos, minél nagyobb gyerekről beszélünk, annál inkább szétnyílik az olló és egyre élesebbek a témaválasztási különbségek. A másik kérdésre a választ Miklya-Luzsányi Mónika egyik előadásában hallottam. A jó gyerekeknek íródott szöveg pörög. Nagyjából 2 percenként történik benne valami (ez regényekre vonatkozik). Meghökkent, szórakoztat, foglalkoztatja a gyerekek minél több érzékszervét. Igen, a könyvek nagyon komoly kihívóra akadtak a számítógépben és az okos eszközökben, de a kortárs szövegekkel nagyon jól fel lehet venni a versenyt. - mondja Emőke a jó mesére tett kérdésemre válaszként.

29179014_10156387305844448_5000496913674403840_o.jpg

Anikó meséit sokszor tátott szájjal hallgatják a gyermekek

Anikó szerint egy mese, vagy bármely történet attól jó, ha élő. Ha tud hozzá kapcsolódni a hallgató. Ez persze többszereplős dolog. Kell hozzá a mesehallgató, vagy olvasó, akinek nyitottnak kell lennie az adott mesére, nagyon nagy szerepe van a történet átadójának is (aki a mesét olvassa vagy elmondja), és persze magának a mesének is. Szülőként, pedagógusként leginkább arra a részére van hatásunk, hogy mi hogyan vagyunk ebben jelen. Ha mesét olvasunk a gyerekünknek, tudjuk-e azt igazán örömmel tenni? Át tudjuk-e adni azt a történetet úgy, hogy az érdekes legyen, hogy felkeltse a gyerek érdeklődését? Ez a mi felelősségünk. A mi felelősségünk és feladatunk még a történetek helyes megválasztása is. Fontos, hogy életkor és érdeklődés alapján a gyermeknek legmegfelelőbb mesét válasszuk ki. Emellett az is a mi felelősségünk, hogy mihez adunk hozzáférést a gyermekek életében. Ha nem engedjük be életükbe túl korán a rajzfilmeket, számítógépes játékokat, mobiltelefonokat, sokkal tovább tudnak abban a védett világban élni, ahol még nyitottan és szívesen hallgatják a nekik való népmeséket, történeteket.

Az utóbbi időben a magyar nyelv eléggé megváltozott. Egyre többet használják a fiatalok a szlenget, ráadásul írásban a chat-eknek hála' már a szavak rövidítve szerepelnek, és az idősebb korosztály számára már szinte érthetetlen nyelven folyik.

A következő részben ezt a témát fogjuk tovább bontani, illetve szó lesz a mesék későbbi fontosságáról is, mint például a tanulási képesség.

HA TETSZETT AZ ÍRÁSOM, OSZD MEG MÁSOKKAL IS! HA VAN KÉRDÉSED VAGY VÉLEMÉNYED, SZÓLJ HOZZÁ ITT A BLOGON, VAGY KOMMENTELD A FACEBOOKON!