Divat lett nem főzni?

Akik ismernek engem/minket az jól tudja, hogy mindent megtermelünk magunknak, amit csak tudunk. Ez egyenes út a "minden nap főzni kell" állapothoz. Még fővárosi létünk során is jellemző volt ránk, hogy főztünk...ha nem is minden nap, de azért rendszeresen meleg ételt tudtunk vinni magunkkal a munkába. De amint leköltöztünk vidékre és roskadásig a padlás, pince elemózsiával...még kiélezettebb a helyzet.

dsc_0043.JPG

Kukoricaliszttel készült bundázott sült zöldségek

Most is gőzölög a pulykanyak leves rengeteg zöldséggel, sütőben kisült a szilvával megrakott zabpiskóta, mellette elkészült egy adag pikáns húsgombóc is. Egyszóval tudok/tudunk főzni és szeretünk is.

Rengeteg gluténérzékeny és tejérzékeny ismerősünk van, aki mindig azzal magyarázza a félreevéseit, hogy a gluténmentes kaja túl drága, de valójában otthon simán tud bárki úgy főzni, nem kell hozzá csilivili márkás speckóság, csak pusztán némi kreativitás. 

Reggelire tegnap is Lencsés frittata volt, ami az egyik kedvencünk. Tojásrántotta, de mégsem. Mi lisztet nem szoktunk beletenni, de az eredeti receptekben van. De minek? Kreatívnak kell lenni és máris szuper ételeket lehet készíteni akár liszt vagy tej nélkül is.

A hétvégén megint fent jártunk a fővárosban és mindig elcsodálkozom rajta, mennyi elhízott ember van, aki állapota ellenére tolja be az arcába a mekis kaját, a sok péksütit. Ne érts félre, nem a betegség okán elhízottsággal van a gond, hanem azzal, hogy elhagyja magát lassan manapság mindenki (tisztelet a kivételnek). Amikor kiderült, hogy milyen betegségeim vannak, az volt az első, hogy elkezdtem utánajárni, mindent megteszek azért, hogy kigyógyuljak vagy szintentartsak. Arról nem is beszélve, hogy rengetegen nem tudnak főzni. Állunk a gourmetpiacokon és sorra jönnek az olyanok, akik azért nem akarnak vásárolni semmit csak készételt, mert "jah mi nem főzünk, nem is tudunk...". 

Anno az egyetemen volt egy lány, aki megkérdezte tőlem tudok-e főzni. Mondtam neki, igen, persze. Elkerekedett szemmel megkérdezte: "És tojásrántottát is tudsz csinálni?" Először azt hittem szívat...de nem...Konkrétan itt tart a világ, hogy felnőtt nők nem tudnak (és sokszor nem is akarnak) főzni. És akkor csodálkozunk, hogy ennyi a beteg ember?? 

Egyik vevőnk évek óta küzd Candida fertőzéssel. Mondtam neki, hogy kezdjen el magára főzni és felejtse már el ezt a rengeteg kajarendelős-házhozszállítós-mindenféleadalékkalteli vackot. Lám, nem telt bele 3 hónap (!) és felhívott, hogy Era, képzeld, már sokat javultam, ugyan minden nap főzök ugyan, ami fárasztó, de kezd helyrejönni a fertőzésem, az orvosom csodálkozik is rajta. Meg képzeld fogytam is.

Miért kéne minden nap főzni? Ha belegondolsz egyszerre több adagot is készíthetnél és akkor nem kell minden nap a konyhában állni. Gondolod, hogy aki főz, az minden nap hétfogásos menüt rak a család elé? Mivel az is tendencia, hogy mindent előbb le kell fotózni és csak utána megenni, nyilván időigényes lett a főzés..pedig senki nem kéri, hogy patent szépen tálalj. Lehet a mélyhűtőből is elővenni a korábban megfőzött elemózsiát...szóval nem lehet kifogás az idő. Aki rengeteg órát dolgozik, plusz háztartást vezet és még gyereket is nevel, nem feltétlen tudja megoldani az étteremi szintű mindennapi változatosságot. De vannak köztes megoldások is...mert főzhetsz több adagot is, amit utána mélyhűtőben elraksz "nehezebb időkre". 

gourmetlogo.jpg

Egy szakács ismerőssel beszélgettünk a minap. Akkor döbbentem rá, hogy még éttermi szinten is mennyi mindent beleraknak az ételekbe. A rántotthús bundáját is adalékanyagok tartják már össze (hogy a sütőolaj ne koszolódjon és rajta maradjon a húson a bunda...) Ételízesítő és ízfokozó nélkül már nem is főznek, hiszen az a rászokató az éttermi kosztra. Na nem vagyunk álszentek, ha úgy esik, mi is elmegyünk enni étterembe, de ez nem jelenti azt, hogy heti rendszerességgel ez a jellemző. A fagylaltokban krémesítő anyag van szintén, de a süteményekben is. A pékáru sem a klasszikus lisztből és normális alapanyagokból áll. Megnéztél már egy címkét, mi miből készül? Mit keres tej a tormában például? Ez csak pár példa arra, hogy mennyi felesleges dolgot megeszünk, amikor nem figyelünk oda. Még akkor is, ha jót akarunk magunknak a túlviaszozott almával. Ezek a dolgok mindaddig nem fognak feltűnni, míg nem leszel rákényszerülve, hogy megnézd a címkéket. Onnantól majdnemhogy nem fogsz enni semmit, ami kapható és tényleg a vásárlás lesz a leghosszabb idő, túlszárnyalva a konyhában eltöltött időt is.

Hmm....miért kell eljutni odáig, hogy valaki lebetegedjen, mire rájön, hogy ha otthon főz, akkor sokkal több lehetősége lenne az egészségére vigyázni? 

Azt már meg sem említem, hogy ha még az alapanyagokra is odafigyel, akkor pláne egészségesebb lesz, mintha vackokat enne, chipszek és rágcsák helyett. Nem pár hét ilyen étkezésen múlik az élet...ez hosszútávú kérdés...Ember...gondolkozz!

Címkék: konyha